Párazáró tömítés
Az otthon legyen párazáró vagy páraáteresztő?
Az alapelvek szerint egy épület és annak szigetelése legyen képes kiszáradni és szárazon maradni. Ez a témakör rendszerint felmerül a megfelelő vastagságú szigetelőanyag kiválasztásakor, illetve annak párazárásával kapcsolatban.
Az épület szigetelésének célja, hogy korlátozza annak hőátadását. A magas Rc értékkel kevesebb hőt veszít, ezáltal kevesebb energiát kell hűtés-fűtésre fordítani, amennyiben a szigetelőanyag száraz és az is marad.
A légnedvesség nagy mennyiségben képződik a háztartásokban (akár 10 liter naponta, függően a lakók számától és más tényezőktől). Ilyen mennyiségű párától csak szellőztetéssel lehet megszabadulni – röviden, szellőztetni muszáj.
A Belga Építési Kutató Intézet (CSTC/WTCB) javaslata alapján az épületszerkezet legyen párazáró a belső oldalon és lélegző a külső oldalon, ezáltal a szigetelés védett lehet a pára beszivárgása ellen az épület belseje felől. Ez a szabvány eljárás a tradicionális falszerkezetek és tetőszerkezetek esetén, ezzel minimálisra csökkentve a páralecsapódás lehetőségét.
Páradiffúzió
A vízpára mindig nagyobb koncentrációjú helyekről (magasabb páranyomás) az alacsonyabb koncentráció irányába terjed. A páranyomás különbségét eredményezheti a két oldal hőmérséklete és relatív páratartalma.
Amikor az anyag az egyik oldalon kapcsolatba kerül alacsony páratartalmú levegővel, a másik oldalról (például homlokzat vagy tető) a vízpára igyekszik átáramlani az anyagon. Ez a jelenség a páradiffúzió.
A vízgőz az otthonokban mindig megtalálja az utat az alacsonyabb páranyomású helyek felé. A párazáró membránok a meleg oldalon igyekeznek megfékezni, hogy a vízgőz bejusson az épület szerkezetébe, vagy a szigetelésbe. Ha a nedves levegő a hézagokon keresztül bejut ez épület szerkezetébe, a hideg felületeken víz formájában lecsapódik. Az épületszerkezet rongálódásának megakadályozása érdekében, azt szárazon kell tartani a külső oldalról is, vízálló, de mégis lélegző, páraáteresztő megoldással.
A légnedvesség (pára) mozgása az épületszerkezetben függ az építőanyagtól, illetve annak vastagságától. A páradiffúziós ellenállást mutatja a µ érték, amely a párazáró képességgel együtt nő. Egy anyag µ értéke mutatja, hányszor nagyobb egy anyag párazáró képessége más anyagokhoz képest azonos vastagságban.
Pára áramlás
A pára közlekedése a légmozgások eredménye, amely történhet apró hézagokon, repedéseken keresztül a falszerkezetben, szigetelőanyagban. Ezeken a repedéseken keresztül a falszerkezetbe bejutó pára mennyisége sokkal magasabb, mint amennyit páradiffúzió során a szerkezet ki tud szellőztetni. Ezért is fontos kerülni az apró hézagok kialakulását és megfelelő légtömör szerkezeteket kialakítani.
