A légtömör módon történő építés jelentősége jócskán megnőtt az elmúlt néhány évben. Ennek van értelme, mivel csak kevés olyan alkalmazás van, ahol ugyanaz a beruházás ilyen jelentős hatást gyakorol a külső épülethéjazatra és a beltéri klímára. A légtömör építés minden energiahatékony építési projekt szerves részévé vált. Az újonnan épített házak, felújítások, passzívházak... az energiaigény minimalizálása céljából mind a minőségi szigetelésű épülethéjazatra támaszkodnak. De mi is pontosan a légtömörség, és ami talán még fontosabb, mi az, ami nem számít annak? Ebben a cikkben elmagyarázzuk a két fogalom közötti különbségeket, melyeket gyakran összekeverünk, vagy akár tévesen egymás szinonimájaként is használunk.

„A párazáró anyagok mindig légtömörek, de a légtömör anyagok nem mindig párazáróak!”

A légtömörség és párazárás definíciója:

A légtömörség az a fok, amennyire egy anyag képes ellenállni a levegőnek. Nem légzáró anyag esetén a levegő a légnyomáskülönbségek (szél) hatására az anyagban lévő apró repedéseken, réseken és lyukakon keresztül beszivároghat. Gondoljon egy nyitott cellás poliuretán habra, amely nem légtömör. A légtömörség esetén szintekről nem beszélhetünk, valami vagy légzáró, vagy nem. Fontos megjegyezni, hogy a levegő az anyagban lévő „töréseken” keresztül mozog.

A párazárás az a fok, amennyire egy anyag ellenáll a (víz)gőz légnyomáskülönbség hatására történő beáramlásával szemben. Az anyagokat általában 3 különböző párazárási osztályba sorolják. Nagyon kevés anyag teljesen párazáró (üveg, alumínium). Az összes többi anyag párfékező vagy páraáteresztő. Egy anyag (például az OSB lapok) párazárási fokát egy bizonyos µ-értékkel, egy bizonyos vastagságú termék (például 18 mm vastag OSB lapok) párazárási értékét pedig egy Sd-értékkel (más néven µd értékkel) fejezik ki. A legnagyobb különbség a légtömörséggel szemben az, hogy a pára az anyagon keresztül halad át (= páradiffúzió), míg a levegő az anyagban keletkezett törésen keresztül áramlik.

Ábra2

A NEDVESSÉG ELKERÜLÉSE AZ ÉPÜLETEN BELÜL

Az épületen belül folyamatosan keletkezik nedvesség. Az épülethéjazat belső (magasabb légnyomású) és külső (alacsonyabb légnyomású) részei közötti légnyomáskülönbség miatt a beltérben lévő nedvesség (beltéri vízgőz) utat keres kifelé. Ha a páratartalom túl magas (ha túl sok vízgőz van a levegőben), a jól beállított szellőzőrendszer a felesleges nedvességet a szabadba vezeti ki. A beltéri levegőben azonban marad némi nedvesség. Ez a nedvesség megpróbál majd utat találni kifelé, az építményen keresztül. Az, hogy a belső pára hogyan távozik el kifelé, nem olyan fontos. Fontos, hogy a pára ne halmozódjon fel az épülteszerkezeten belül (szigetelőréteg), és ne érintkezzen a külső hideg levegővel. Ez utóbbi esetben a vízpára lecsapódik, ami végül nedvesedéshez, penész kialakulásához és egészségügyi problémákhoz vezet. A pára épületszerkezeten belüli felhalmozódását mindenképpen el kell kerülni.

A konvekció (= a levegő mozgása a hőmérséklet és a levegő sűrűségének különbsége folytán) által okozott pára áramlásból eredő károk lényegesen nagyobbak, mint a diffúzió (= a pára mozgása az anyagokon keresztül) által okozott pára áramlásból eredő károk. Például egy 2 x 2 cm-es törés (légszivárgás) a légtömör rétegben akár 100-szor több vízgőz bejutását teszi lehetővé a szerkezetbe és a szigetelőrétegbe, mint a páradiffúzió. A légtömörség hiánya tehát sokkal több problémát okoz, mint a párazárás hiánya. Éppen ezért a légtömörség fontosabb és lényegesebb, mint a párazárás.

Ezen túlmenően a légtömör kialakítás növeli a komfortérzetet (a huzat megszűnése, jobb akusztika és a szigetelés jobb hőteljesítménye), energiamegtakarítást eredményez (a meleg levegő bent marad, a hideg levegő pedig kint), és megelőzi a penész és páralecsapódás okozta problémákat (mivel a nedves beltéri levegő nem tud áthaladni a szerkezeten, hogy aztán lehűljön és lecsapódjon

Egy optimális kombináció:

A Soudal Window System (SWS) esetében az ablak illesztés belső oldalán (meleg oldal) egy összefüggő légtömör és párazáró réteg, külső oldalán (hideg oldal) pedig egy csapadékzáró és páraáteresztő réteg alkalmazását javasoljuk. A két réteg között a szigetelőrétegnek megszakítás nélkülinek kell maradnia az épület teljes külső héjazata mentén.

Ábra 3
Posztok
20/01/2022